"mások vittek rossz utakra engem..."

 
Igazából nem is tudom miért éppen most írok ebbe a blogba, de véletlenül idetévedtem, így hát erőt vettem magamon, és most gépelek. Eszter ezidőtájt Siófokon van, nyaralgat, lazít.
Jó neki. Mondta is a telefonba, hogy olyan csodás helyen vannak, hogy ezt nekem is feltétlenül látnom kell. Bízom benne, hogy előbb-utóbb én is élvezhetem azt a helyet.
Manapság egész izgalmas dolgokkal foglalkozom, cégeknek segítek alternatív telefonszolgáltatót váltani/választani, a telefonszámlájuk elemzése segítségével.

 
Lázasan készülődünk a szombati Szentgyörgy-napi vigasságok c. rendezvényre, amelyet Baján a Kiscsávolyi ÁMK-ban (Ált. Műv. Központ) tartanak/tartunk, melyre ezúton is szeretettel meghívunk minden kedves érdeklődőt. Lesz az udvaron látványos ökörsütés, motoros forgató berendezéssel, flecken-sütés, marha- és birkapörkölt, sült hal, saláták és egyéb finomságok. Rengeteg rendezvény, kézműves foglalkozások, sport versenyek, kirakodó vásár, népzenei- és néptánc bemutató, este pedig éjfélig tartó udvari bál. Természetesen a RONIN CLUB is jelen lesz egy sátorban, valamint egy teremben, ahol is az érdeklődőket látjuk el a szükséges információkkal. A tornacsarnok falán sok-sok fotón bemutatkozik Kiscsávoly, mint Baja város egyik legpatinásabb része.

 
Szerettem volna még márciusban írni egy-két bejegyzést ebbe a blogba, mert lassan ennek a hónapnak is vége, ha a gyorsan elmúló ünnepnapokat is leszámítjuk, akkor már csak 4 munkanap van hátra, és nem biztos, hogy később lesz időm erre.
Igazából azon gondolkodtam el, hogy milyenek is az emberek, mennyire másnak mutatják magukat bizonyos szituációban, és mennyire másként viselkednek a hétköznapokban. A Ronin Club miatt napról napra újabb és újabb emberekkel ismerkedem meg, amit nagyon kedvelek, mármint ezt a helyzetet, és gazdagodom is ezáltal. Ugyanakkor néhány régebbi ismerős, ill. volt kolléga meg csalódást okoz azzal, hogy ígérete ellenére sem jön el egy-egy megbeszélésre, nem tartja be a szavát. Szerencsére kevesen vannak az utóbbiak, de mindig akad egy-kettő, akik kis időre lelomboznak ezzel a magatartással. Egyik jóbarátom (aki mellesleg Eszternek is jó barátja :) azt mondta erre, hogy mindez azért van, mert az emberek nem tudnak, nem mernek, nem akarnak nemet mondani egy-egy dologra. Nehezükre esik kimondani, ezért kényelmesebb számukra az áltatás. Van ebben valami, de nehezen tudom megemészteni mégis. Jártatok már ti is hasonlóképpen? Ez egy költői kérdés volt, de ha akad rá válaszoló, annak megköszönném.
Jóéjt, megyek alvadni.

 
Azt hittem már nem fogok többet írni ebbe a blogba, mert menthol lányom után én is belefáradtam egy kiscsit, na meg az üzleti és privát elfoglaltságaim miatt alig marad erre időm és energiám.
Aztán történt valami, ami miatt mégis "tollat kellett ragadnom" a napló folytatásához. Ma kaptam egy teljesen ismeretlen, 26 éves fiatalembertől egy elég hosszú e-mailt, amelyben elismerését fejezi ki a blogomban addig olvasottakért, (csak szeptemberig olvasta) egy csomó olyan kifejezéssel illette a stílusomat, ami csupa hízelgő gondolatot jelentett számomra, amibe szinte belepirultam, mikor elolvastam. Igazából nem volt különösebb célja a megszólításnak, csak fontosnak tartotta megírni, mennyi értéket rejt számára a naplóm, mennyire üdítő kivételnek tartja szavaimat, és mennyire örül annak, hogy sikerült rábukkannia az általam leírtakra.
Mit mondjak, igencsak jól esett ez a levélke, (kinek ne esett volna jól) hiszen csupa pozitív dolgot tartalmazott.

 
Egy fantasztikus nap van mögöttünk. Szombaton 10.00-től Veszprémben voltunk népes csapatunkkal a Ronin Club Reklámiroda Kft. évnyitó, kinevezős, ünneplős rendezvényén. Roppant jó érzés volt, hogy a jelen lévők majdnem fele a mi munkatársunk, és az elismerésként kapott diplomák (oklevelek) átvételekor is a mi csoportunk volt legnagyobb számban a színpadon. Valójában mintegy 6 heti munka eredményeként értük el sikereinket, ami nem is rossz arány, ha belegondoltok, hogy egy 8 fokú skálán már közelebb vagyunk a 7. fokhoz, mint a 6.-hoz. Ebben a vállalkozásban hetesnek, majd nyolcasnak lenni ...maga a kánaán. :) Egy-egy magasabb szint elérésének feltétele, hogy alattad legalább két, eggyel alacsonyabb szintű munkatárs is legyen. Baromira igazságos és humánus az a rendszer, amely csak úgy enged téged magasabb pozícióba, ha az utánad következőket is segíted eggyel magasabbra kerülni.  Itt aztán nincs könyöklés, irígység, betartás, pont az ellenkezője van: "piszkos anyagi érdekből" mindenkit gazdaggá, magas pozíciójúvá akarunk tenni. Ezzel a repülőrajttal indulva, nagyon közelinek tűnik a nap, mikor a dobogó legfelső fokára állva szemlélhetjük a világot. Mivel nem kívánunk még nyugdíjba vonulni, ezért utána is tevékenyen segítjük majd munkatársainkat, hogy minél előbb, mindenki elérhesse álmait. Annál is nagyobb az örömünk, mert megtapasztalhattuk, hogy egy igazán jó kis csapat jött itt össze, akikkel élmény együtt lenni, pláne meg bulizni. Ugyanis a nap fénypontjaként, a veszprémi Helyőrségi Művelődési Otthonban, röviden HEMO-ban, egy fergeteges Pót-Szliveszteri buli részesei lehettünk.  Élőzeneként a Rulett együttes játszott, fenomenálisan, műsorként pedig a veszprémi Petőfi Színház fiatal művészei énekeltek népszerű slágereket, operettet, kuplét, orfeumba illő számokat, ill. táncoltak igazán nagy sikerrel. Egy külön asztalnál ültünk 24-en, amiből 10 fő a mi közvetlen csapatunk volt, és az igazán finomra sikeredett vacsora elköltése után, némi alkohol bevételezése mellett, ereszd el a hajamat következett. Tánc, ének mulatás ezerrel. Eszter is főszereplő volt e napon, nem csak a kiérdemelt diploma miatt, hanem a buliban nyújtott teljesítménye okán is. :)
Éjfélt követően tombola is volt, ahol két számunkat is kihúzták, az elsőnél azonban a saját Ronin Club Card-unkat, vagyis kártyánkat nyerhettük volna meg, ennek nem lett volna értelme, hiszen klubtagok vagyunk, így felajánlottam valaki másnak a nyereményt. A második számmal viszont nyertünk egy késkészletet, amely egy fatartóba helyezhetően kirakható a konyhapultra. 16 szelvény megvásárlása után, á=150.- Ft/db...éppen a pénzünknél voltunk. Hajnali 3.45-re értünk haza, majd 4.05-kor kerültünk ágyba. Legközelebb február 12-én találkozunk ugyanott, csak akkor már nem lesz még egy pótszilveszter, sajna. :)))

 
Karácsony van. Mindenkinek kívánok legalább annnyi boldogságot, amennyivel igazán BOLDOGnak érezheti magát az ember.
Reménylem, hogy senkit sem kényszerít a magány öngyilokra, se negatív gondolatokra. Jusson eszetekbe, hogy mindenből van kiút, merjetek kérni segítséget, ha arra van szükség, osszátok meg valakivel problémáitokat, rengeteget segít. Gondoljatok arra, hogy léteznek nálatok sokkal rosszabb sorban élők, igazán nélkülözők, éhezők és fázók, akik vállalják az életet így is, akik a rájuk mért csapások ellenére az életet választják, a szenvedést, egy jobb jövő reményében.
Szép ez a Karácsony, legalább is nekünk télleg szép. Békesség van, finom ételek, jó sütemények, mindenki örült az ajándékoknak. Lelassult a máskor rohanós tempónk, van időnk együtt tévézni, jókat beszélgetni, a nagyink szavain, tettein jókat kacarászni. Mivel dolgozni csak január 3-tól kell majd, addig szeretnénk minél többet együtt lenni, egymással foglalkozni. Sajnos, egy szomorú haláleset miatt is összejön a nagy család, nagynénénk temetésére Újfehértóra kell utaznunk még Szilveszter előtt.
Az óévbúcsúztató két helyszínen zajlik majd számunkra, mert hivatalosak vagyunk Siófokra is egy baráti családhoz, valamint Balatonboglárra egy szakmai társaságba. Mindkettőre elmegyünk, de előtte Kehidán szeretnénk tölteni egy-két napot, és onnan visszautazni az előbbi helyszínekre. Csak Újév napján keveredünk majd haza. Mivel sarjaink is a saját baráti körükben töltik e jeles napot, így csak a drága mama marad itthon egyedül, de nem magányosan, hiszen a népes kutyacsalád is vele lesz. :)

 
Végre eljött a várva-várt nap, és röpke két és fél órás ügyintézés után, beülhettünk és kihajthattunk a telepről az új autónkkal.
Már a rendszáma is tök baró: jeles és páratlan, ha a számjegyeket összeadjuk, mert 511, azaz 7. Igazán édi kis autó, és belülről sokkal tágasabb, mint azt kívülről nézve gondolná az ember. A középső konzol annyira kiemeli a belső teret (pláne, hogy egy klassz mp3-CD-játszós, távirányítós JVC rádió is van beleépítve), hogy egész komoly autó fílingje van az embernek tőle. Csak az átadás-átvátel volt baromira nehézkes. 15.30-tól 18.00 óráig tartott a procedúra, mivel még a leadott és beszámításra kerülő Fiatomat is le kellett papírozni, meg a két biztosítást is meg kellett kötni. Nagyon jól szól benne a zene. A rádió is, meg az mp3 felvételek is. Mivel sokat vagyok/leszek vele úton, így fontos, hogy ne kelljen kézzel keresnem, hangolnom reggelente a Sláger rádió Bumeráng műsorát, hanem menet közben automatikusan tudjon ráállni az újabb frekvenciára. Ez a rádió képes erre is. :) Igazán élvezet vezetni is, csak a tolatásnál kell még a nagyobb figyelem, mert magas a hátulja, és alig lehet kilátni belőle. Idővel majd ezt is megszokjuk, lényeg, hogy jobb, mint gondoltuk.

 
Ha a Mazda nem bejövős, (pedig az új 6-os az gyönyörű is meg klassz is) annak lehet választani VOLVO-t vagy Skodát 35 %-kal olcsóbban. Exkluzív ajánlatunk a KIA Sorento, amely 7.990.000.- 9.990.000.- között kapható, diesel motorral, hivatalosan...nálunk meg 4.800.000.- és 6.000.000.- között kell érte fizetni csak. A 2.750.000.- Skoda Fabia nálunk csak 1.787.500.- Ft-ba kerül. Logan-t fizet - Skodát vihet! :)

 
Mivel legkésőbb pénteken, de ígéretük szerint lehet, hogy már csütörtökön átadják végre a Daewoo Kalosunkat, így most imádkozom, hogy az időjárás fogadjon kegyeibe erre a pár napra. Nem szeretnék sűrű hóesést, sem nagy fagyokat, ónos esőt és társait, mert a kissé lekopott nyári gumikkal olyan időben nem lenne szerencsés a heti 1500 km-t megtenni. Főleg, hogy mindig sietek, és 120-130 km/óránál a fenti adottságokkal rendelkező autó már veszélyes lehet. Télleg, van egy jó hírem! Aki mostanában akar Mazda autót venni, zsír újat, és szeretne minderre 40 %-os kedvezményt kapni, az nálam jelentkezzen, és ez nem vicc!!!

 
Mostanában nagyon elfoglalt vagyok. A Magányos szamuráj= Ronin...ezzel vagyok elfoglalva. Sok törődést igényel, sok-sok beszélgetést személyesen és telefonon.
Minden ismerősömet szeretném tájékoztatni erről a lehetőségről. Nem akarom, hogy később a szememre vessék, én tudtam, de önző módon nem osztottam meg velük az információkat.
Ez főben járó bűn lenne részemről, amit nem követnék el, semmi szín alatt sem.

 
Természetesen vagyok én, meg olvasgatom is a blogokat, csak a saját bejegyzéssel van egy kis baj, mert az időnként hibádzik, mert sajnálom rá az időt. Inkább olvasgatok ez alatt, na meg persze, játszom. :p
Igazából nem találtam olyan fontos témát, amit közkinccsé kellene tennem, vagy amit érdemes lett volna vitára bocsátanom. Ahol egy-egy blogban találok némi olyan véleményt vagy megnyilatkozást, amivel vitatkoznék vagy amihez véleményt mondanék, akkor azt a komment dobozban meg is teszem, ott helyben.
Most éppen azon bosszankodom, hogy a szeptember 30-án megrendelt Daewoo Kalos autónkat, amely több, mint 1 hónapja itt is van Baján, az autókereskedés udvarán, és föl is szerelték azokkal az extrákkal, amiket pluszban megrendeltünk rá, mégsem tudjuk átvenni, mert még nem érkeztek meg a vám- és egyéb papírjai. Borzasztó ez nekem, mert a régi, beszámításra készülő autómat már nem akarom se olajcserére, se pedig téli gumikkal való átszerelésre se szervízbe vinni. Az időjárás meg ugye, olyan amilyen, legfőképpen kellően fos. :p

 
Szinte az egész hétvégén főzőcskéztem. Összefőztem egy csomó dolgot. Csak felsorolás szerűen: kelkáposzta főzeléket fasírozottal, fejtett bablevest füstölt pulykacombbal, sertéspörköltöt krumplival, tejfölös karfiolpörköltet, spenótpürét és vacsorára egy nagy lábas káposztás kockát. Mindegyik jól sikerüt, talán a karfiol volt egy kicsit hígabb a kelleténél, de válogatós banda a családom, így vannak ételek, amiket csak néhányan eszünk. Viszont ezzel a választékkal sikerült mindenkinek a kedvére is tennem. :p

 
Mostanában nem volt se kedvem, se időm írni a naplómba. Most is csak azért írok, mert éppen nincs más dolgom. Menthol elutazott Pestre, késő este jön haza. Addig látogatást teszünk anyósoméknál, akinek főztem egy kis spenót pürét, mert az egyik kedvence, és azt apósom ki nem állja, így, ha megóhajtja akkor én készítem el neki. Igazán jól sikerült. :)

 
Nah, megjöttünk Kehidáról.
Nagyon kellemes volt ismét. Annyira szép ott a táj, friss a levegő, csend és nyugalom mindenütt. Gondozott kertek, egyre szebb épületek, gombamód szaporodó, új villák, üdülők és apartmanházak, egyre jobban megkomponált kertek, parkok keletkeznek, melyekben kellemes sétákat lehet tenni. Most kihagytuk a fürdőzést, viszont sétáltunk és shoppingoltunk Hévizen, mert ott az ünnep ellenére, szinte minden bolt nyitva volt. Sikerült yvesnek egy klassz, meleg, bundás zippzáras félkabátot vennem, magamnak pedig egy bordó kötött ponchót. Hazahozva elismerésnek számított, hogy nem kritizálta agyonra a neki szánt ajándékot, igaz, több oldalról is lefotóztuk, és mms-ben elküldtük neki a bolt elől, hogy adja áldását a vételre, mert a távolság miatt nem fogom tudni becserélni. :)...télleg klassz a ruhadarab, láttam, hogy teccik, mert felpróbálta, még a tükör elé is odalépett benne, és baromira meleg, igazi télre való cucc. A ponchót ajánlgattam mentholnak, hátha kedvet kap hozzá, de nem jártam sikerrel. Sebaj, megmarad nekem. Pont jó lesz a kocsiba, nem gyűrődik, nem túl vastag, ezáltal nem is túl meleg, mert akkor nem szeretném. Nah, menek alvadni, mert korán kelve 10.00-re a fővárosban kell lennem, a Központunkban. Este haza, majd kedden ismét Bp., csak akkor már 9.00-re ott kell lennem egy oktatáson. Jóéjt mindenkinek! :p

 
Tegnapra akartam beírni, de átcsúszott mára. Így se baj. Igazából most 3 napos szünet következik, mert péntek kora reggel megyünk a székes fővárosba, ott fogok oktatni, majd onnan egyenesen le az M7-en Siófokra, rövid baráti látogatás, aztán tovább Kehidára. Csak vasárnap este jövünk vissza, ha marad elég időm és energiám, akkor majd beszámolok az ott töltött időről. Addig is mindenkinek szép napokat kívánok!  :)

 
Jártamban-keltemben sok temető mellett visz el az utam, és látom a szorgos kezeket, ahogy teszik rendbe szeretteik sírját az emberek.
Dicséretes dolog, legalább évente egyszer ezt megtenni.
Mi is készülünk Miskolcra, meg édesapám, nagyszüleim sírjához, a mécseseket már megvettem, most a koszorúkon lesz a sor, csak tanácstalan vagyok, h melyik fajtát is válasszam, mert az okosok azt mondják, h a moha alapú azért nem jó, mert szétrohad a síron, a rajta levő drót pedig elrozsdál, és összerozsdázza a szép fedlapot a síron. Ugyanez a helyzet a toboz alapú koszorúval is. A tiszta műanyagból levő meg nekem nem teccik, most akkor mit is vegyek?...:)

 
Oké minden, mára megjavult a dobozom is, ill. yves megmutatta, h mit kell tennem, ha ilyeneket irkálgat nekem a huncutja.
A 23-i hétvégén megyünk Kehidára, mert természetgyógyászati hétvége lesz, és az Rt. vez.ig. asszonya meghívott minket is, hogy élvezzük a szakemberek által nyújtott egészségmegőrző szolgáltatásokat. Mivel a drága párom kolléganője lemondta, így mentholnak ajánlottam fel e páratlan lehetőséget, bár ő még húzogatja a száját, nem repes az örömtől, pedig még nem is volt ott eccer sem, holott már egy éve megvásároltuk az apartmant, és legalább hétszer voltunk is lent. Nyáron is ott nyaraltunk 2x11 napot, júliusban és augusztusban is. Hassatok már rá egy kicsit, hogy ne akarjon kibújni az utazás alól, mert nagyon is ráférne, meg legalább megtapasztalná az egész üdülőkomlexumot a valóságban. :)

 
Bosszús vagyok, mert nem tudok beleírni a saját kommentboxomba. not validnak ír ki egy error ablakban. :(

 

Drága párom a SE Z600-ával készítette a bajai márkakereskedés udvarán lerakott autónkról, amelynek forgalomba helyezésére még kb. 2 hetet kell várnunk, sajnos, addig beszerelik a CD-s rádiót, a vonóhorgot, a ködlámpákat, az oldalvédő csíkot, meg az egyéb kiegészítőket stb.

 
Ma levizsgáztattam egy csoportnyi embert, először 25 kérdéses tesztet írattam, majd sorszámhúzással választhattak a szóbeli kérdések közül. Hellyel-közzel mindenki tudogatta az anyagot. :) Végül is 9-ből 9 átment. Ez nem rossz arány, ugye? Persze, benne volt a végeredményben az áldott jó szívem is. :DDD De,  nincs lelkiismeretfurdalásom, mert az igazi tudást úgyis a terepen fogják megszerezni, ill. folyamatos továbbképzésben is részesítem őket, így apránként fejükbe megy a kívánatos tudás-mennyiség. Ma megjött a telepre (mármint a márkakereskedés udvarára) a Kalosunk. Gyönyörű új lámpája van, és új az eleje is, de még nem Chevrolet, csak Daewoo :p Innen számítva még több, mint 2 hét kell nekik, hogy forgalomba legyen helyezve, és átadhassák nekünk, sajnos. Talán Mindenszentekre már azzal mehetünk Miskolcra, ha a Jóisten is úgy akarja. :-)